A magyar labdarúgó-bajnokság élvonalbeli versenyét 1901 óta rendezik meg. Hagyományos neve: NB I. (nemzeti bajnokság). Napjainkban a Magyar Labdarúgó-szövetség szervezi.

Története 

Az első magyar bajnokság 1901-ben zajlott, a résztvevő 5 csapat közül a végső győztes pedig a Budapesti TC lett. Sorozatban legtöbbször az MTK nyert bajnoki címet, szám szerint 9-et egymás után 1916 és 1925 között. A legeredményesebb csapat a Ferencváros 28 bajnoki címmel. Az első vidéki bajnokcsapat a Nagyváradi AC volt, mely az 1943–1944-es szezont zárta a tabella élén.
A labdarúgó Soproni Liga 6. fordulójának szombati játéknapján (2008. augusztus 30.) az Újpest hazai pályán 4-3-ra verte az újonc Kecskemétet. Ezen a mérkőzésen az Újpest FC történetének 2723. első osztályú mérkőzését játszotta, amivel az örökranglista első helyére lépett, megelőzve ezzel az ősi rivális Ferencvárost, amely akkor egymást követően harmadik idényében szerepelt a másodosztályban.
A 2009–10-es idény-es volt az első olyan szezon a magyar első osztály 1901 óta íródó történetében, hogy nem végzett budapesti csapat a dobogón. Erre az esetre 110 évet kellett várni.

Tabellák,információk : Tovább >>

                                1901-es magyar labdarúgó-bajnokság

Az első hivatalos magyar labdarúgó-bajnokságot 1901-ben rendezte meg a Magyar Labdarúgó-szövetség. A bajnokság 5 fővárosi csapat részvételével zajlott, a pontvadászatot 100%-os teljesítménnyel a BTC csapata nyerte meg. Az első gólkirály a bajnokcsapat játékosa, Manno Miltiades, a legjobb játékos pedig Ray Ferenc lett.

Története 

Az 1. magyar bajnok: BTC
Állnak: Harsády, Klebersberg, Bádonyi, Minder, Buda, Lucius, Róka, Skrabák, Iszer. Guggolnak: Cservenka, Ordódy, Windett

A

Magyar Labdarúgó-szövetség 1901

.

január 19

-én alakult meg, majd a

február 4

-i gyűlésen besorolta a bajnokságra jelentkezett együtteseket. Az addig elért eredményeik alapján az első osztályba öt, a másodosztályba pedig nyolc csapat került.

Az első élvonalbeli bajnokság csapatai:

• Budapesti Sport Club (BSC)
• Budapesti Torna Club (BTC)
• Ferencvárosi Torna Club (FTC)
• Műegyetemi Football Club (MFC)
• Magyar Úszó Egylet (MÚE)

Az élvonal első mérkőzésére február 17-én került sor, melyen a későbbi bajnokcsapat, a piros-fehér mezben játszó BTC 4–0-s arányban múlta felül a zöld-feketében pályára lépő BSC-t.
A 4. forduló után az MFC visszalépett, melynek két kiváltó oka volt:

Végeredmény

Tovább >>

 1902-es magyar labdarúgó-bajnokság

A 2. hivatalos, még amatőr magyar labdarúgó-bajnokságot 1902-ben rendezte meg a Magyar Labdarúgó-szövetség. A pontvadászat 5 fővárosi csapat részvételével zajlott, melyet a címvédő BTC nagy fölénnyel nyert meg. A gólkirály ismét Manno Miltiades, a legjobb játékos pedig Ordódy Béla lett.

Története 

A végeredmény 

#	Csapat	M	GY	D	V	LG–KG	GK	P	Megjegyzések
1.	BTC  (B)	8	7	1	0	31–4	+27	15	Bajnokcsapat
2.	FTC	8	4	1	3	14–13	+1	9
3.	33 FC	8	3	3	2	11–12	–1	9
4.	BSC  (K)	8	2	0	6	4–33	–29	4	II. osztály
5.	MÚE	8	1	1	6	7–5	+2	3	Visszalépett

Tovább>>

1903-as magyar labdarúgó-bajnokság

A 3. hivatalos bajnokság. A liga létszámát nyolc csapatra emelték. A Ferencváros lett az első. A feljutók között volt a labdarúgó-szakosztályát mindössze két évvel korábban megalakító MTK, rögtön a 3. helyet érve el, úgy, hogy a bajnok BTC-t kétszer is legyőzte.
Sok óvás, vita, botrányok, sőt pályákon belül vagy kívül verekedő játékosok tették izgalmassá ezt az évet. Talán a két legfontosabb óvást a két élcsapat nyújtotta be. A BTC szerínt az FTC a 33 FC elleni mérkőzésén védő kapus (Fritz Alajos) nem volt még akkor leigazolt játékos. Erre az FTC megóvta a BTC-nek szintén a 33 FC elleni találkozóját, mert a pályára lépő BTC játékosok között ott volt Fey, aki már nem volt a BTC játékosa, sőt a Műegyetem színeiben már játszott is. A döntések értelmében mind a két mérkőzést a 33 FC javára írták.
Az MTK az eddigi bajnokságok történetének legnagyobb különbségével 14:0-ra verte a Törekvés csapatát. Ugyanazt az eredményt megismételte az FTC is, ráadásul ugyancsak a Törekvés ellen. Eddig több gól bajnoki találkozón még nem esett.
Osztályozó mérkőzés:

• Bp. Törekvés SE - Fővárosi TC 0:3. A Törekvés kiesett, feljutott MAFC és a Fővárosi TC.

A bajnokcsapat az ígéret ellenére sem kapott aranyérmet. Vigaszdíjul egy hentes szurkolótól kaptak egy láda kolbászt.

A végeredmény 

#	Csapat	M	GY	D	V	LG–KG	GK	P	Megjegyzések
1.	FTC  (B)	14	10	1	3	51–11	+40	21	Bajnokcsapat
2.	BTC	14	8	3	3	34–9	+25	19
3.	MTK	14	9	0	5	41–17	+24	18
4.	Postás SE	14	7	3	4	28–12	+16	17
5.	33 FC	14	6	3	5	23–32	–9	15
6.	MÚE	14	5	1	8	12–25	–13	11
7.	MAC	14	4	1	9	19–40	–21	9
8.	Törekvés SE  (K)	14	1	0	13	6–68	–62	2	II. osztály

Tovább>>

1904-es magyar labdarúgó-bajnokság

4. hivatalos bajnokság. Az MTK lett a bajnok, mindössze második szezonját játszva az első osztályban. A BTC és az FTC után a kék-fehérek harmadik klubként nyerték el a magyar bajnoki címet. Az MTK játékstílusa szokatlan volt a közönségnek és az ellenfeleknek is. Nem erővel, hanem taktikával harcolták ki győzelmeiket.
Megint sok óvással kellett foglalkoznia az MLSZ-nek. Az FTC igazolás nélküli játékos szerepeltetésével vádolta meg a 33 FC-t. Az MTK ugyanilyen indokkal a MAFC együttesét jelentette fel. Az MLSZ az MTK óvását jogosnak ítélte, és a pályán megszerzett egy pont helyett, kettő pontot adott a kék-fehéreknek. Az FTC óvását viszont elutasította a szövetség. Ezzel a plusz ponttal előzte meg az MTK a Ferencvárost az aranyéremért folyó küzdelemben.
A bajnokság legnagyobb gólarányú győzelmét(13:0) az FTC aratta a Fővárosi TC ellen.
Osztályozó mérkőzések:

• Fővárosi TC - Újpesti TE 1:0-s állásnál a mérkőzés félbeszakadt, mert a játékvezető nem adta meg az Újpest egyenlítő gólját. A megismételt mérkőzés végeredménye 1:1 lett, így az ÚTE nem jutott volna fel az első osztályba, de az MLSZ a lila-fehérek teljesítményét elismerve (a 2. osztályban minden mérkőzésüket megnyerték), az Újpestet is a legfelsőbb ligába sorolta.
• A másik osztályozó sem volt mentes a botrányoktól. 33 FC - III. Kerületi TVE 2:2, 2:3, 1:0. Az első két mérkőzés eredményét a szövetség megsemmisítette, így a 33 FC az első, míg a III. Kerület a másodosztályban maradt.

Az MLSZ kísérletet tett a vidéki csapatok bajnokságba való bevonására. Megalakítottak nyolc kerületet: Budapest, Pozsony (később Győr), Kassa, Debrecen, Kolozsvár, Arad, Pécs (később Kaposvár) és Besztercebánya székhelyekkel. A kerületi bajnokok körmérkőzésen döntötték el a "Vidék Bajnoka" cím viselésének jogát. A győztes csapat kihívhatta a Budapest II. osztály bajnokát, és győzelem esetén a Budapest I. osztály bajnokát is. A győztes Magyarország Bajnoka címmel büszkélkedhetett volna. A vidéki kerületi bajnokságok végül még nem kerültek megrendezésre.

A végeredmény 

Tovább>>

1905-ös magyar labdarúgó-bajnokság

Az 5. hivatalos bajnokság. A magyar labdarúgósport megalapítója, a BTC nem nevezett a bajnokságra. Lépését azzal indokolta, hogy nemzetközi kötelezettségei miatt nem tudna legjobbjaival részt venni a hazai küzdelmekben.
Az utolsó fordulóban lejátszott Postás SE – Fővárosi TC mérkőzés 7:0-s végeredményét az MLSZ vesztegetési ügy miatt törölte, mindkét csapatot vesztesnek nyilvánította, így a jobb gólarányának köszönhetően a Ferencváros lett a bajnok.
Az osztályozókon mindkét első osztályú csapat sima vereséget szenvedett. Budapesti AK - MAFC 2:0.Typographia SC - Magyar ÚE 4:1.

A végeredmény 

Tovább>>

1906–1907-es magyar labdarúgó-bajnokság

A 6. hivatalos bajnokság. A Magyar Labdarúgó-szövetség úgy határozott hogy áttér az őszi-tavaszi rendszerű bajnokságra, ezért elmaradtak az 1906-os tavaszi bajnoki mérkőzések. A Postás SE az előző évi bundabotrány miatt kilépett a labdarúgó szövetségből, ezért nyolc résztvevősre csökkent az első osztály létszáma.
Brüll Alfréd az MTK mecénása felajánlott egy serleget a tavaszi mérkőzések nyertesének. Ebben az évben kerültek Schlosser Imre az FTC-hez és Borbás Gáspár a MAC-hoz.
A Magyar Atlétikai Club rosszul kezdte a bajnokságot, több vereséget elszenvedett, ekkor a nálunk még szokatlan hivatásos edzőt szerződtettek Gillemot Ferenc személyében a csapat mellé. Az első magyar edző bevezette az egész télen át tartó edzéseket. (Az FTC csak a profi labdarúgó bajnokság 1926-27-es bevezetésekor alkalmazott először edzőt.)
Két, gólokban gazdag mérkőzés volt, MAC – 33 FC 14:1 és FTC – Typographia 15:0.
Osztályozók:

• Fővárosi TC - Újpest-Rákospalotai AK 0:0
• 33 FC - Bp. Törekvés SE 1:6.

Kiesett a 33 FC, feljutott a Törekvés SE.

A végeredmény 

Tovább>>

1907–1908-as magyar labdarúgó-bajnokság

A 7. hivatalos bajnokság. A BTC visszatért a bajnokságba, de már nem tudott meghatározó résztvevővé válni. Az FTC gyengélkedett az MTK viszont megerősödött a Postás játékosaival. A MAC egy éve veretlen volt és az MTK-val vezették a bajnokságot. Télen a MAC több jó játékosát elvesztette, így a februári FTC elleni mérkőzésen 4:2-re kikapott. Az MTK viszont veretlenül nyerte második bajnoki címét.
Ekkor született a máig fennálló bajnoki rekord, MAC-Typographia 20:0-s végeredmény.
Osztályozó mérkőzések:

• Budapesti AK - Nemzeti SC 2:1
• Typographia SC - 33 FC 0:0

Nem volt kieső, és így feljutó sem.

A végeredmény 

Tovább>>

1909–1910-es magyar labdarúgó-bajnokság

A 9. hivatalos bajnokság. Az 1909–1910-es magyar labdarúgó-bajnokság első osztályában ősszel még az MTK vezette a tabellát, tavasszal az FTC felzárkózott, a május 8-ai rangadón 2:0-ra győzött az MTK ellen, ezzel meg is nyerte a bajnokságot. A mérkőzést 14 300 fizető néző nézte meg, ami rekord volt ebben az időben, és jelezte a labdarúgás növekvő népszerűségét. Az éppen feljutott Nemzeti SC jó játékkal a harmadik helyet szerezte meg, de a bajnokság végén legjobb játékosai átigazoltak a nagyobb csapatokhoz. Más csapatoknál is nagy volt a játékosmozgás, Weisz Antalt a Terézvárosi TC (volt Fővárosi TC) még profizmussal is megvádolták amikor az MTK-ba kérte át magát. Az MLSZ fegyelmi bizottságának főtitkára, Opreé Rezső vette védelmébe, szerinte valamennyi játékos vagy állást vagy pénzt kapott csapatától, ezen az alapon mindnyájan profik.
Kieső nem volt, a bajnokság létszámát kilencről tízre emelték, a 33 FC jutott fel.

A végeredmény 

Tovább>>

1910–1911-es magyar labdarúgó-bajnokság

A 10. hivatalos bajnokság. A tízcsapatos bajnokságot újra a Ferencváros nyerte, immár hatodszor, mindössze két 2:1-es vereséggel, melyeket az MTK-tól szenvedett el. A tavaszi rangadó egyben a Ferencváros stadionjának avatója is volt, 10.000 nézővel a lelátókon. A 33 FC-től két pontot levontak, mert egy mindössze tizenöt éves játékost állítottak be két győztes mérkőzésen, a fiatal kapust Zsák Károlynak hívták. A két mérkőzést újra játszatta az MLSZ, most a Ferencváros 7:0-ra nyert, a BTC ellen 0:0 lett az eredmény.
A csepeli Weisz Manfréd gyár létrehozta az első osztályból verbuvált csapatát, hogy ne kelljen a IV. osztályban kezdeniük egyesültek a BAK-kal, Budapest Csepeli Atlétikai Klub néven. Jól is szerepelt a csapat ősszel harmadik, tavasszal már második-ak voltak. Ekkor a két klub vezetőségének ellentétei miatt a csepeli klub kivonult, megszűnt az anyagi támogatás és a BAK visszaesett a tabellán.
Kiesett az ÚTE, feljutott a III. Kerület.

A végeredmény 

Tovább>>

Tovább olvashatja  http://nb1-tortenete.blogspot.com/ -ban '