A magyar labdarúgó-bajnokság élvonalbeli versenyét 1901 óta rendezik meg. Hagyományos neve: NB I. (nemzeti bajnokság). Napjainkban a Magyar Labdarúgó-szövetség szervezi.
Története
Az első magyar bajnokság 1901-ben zajlott, a résztvevő 5 csapat közül a végső győztes pedig a Budapesti TC lett. Sorozatban legtöbbször az MTK nyert bajnoki címet, szám szerint 9-et egymás után 1916 és 1925 között. A legeredményesebb csapat a Ferencváros 28 bajnoki címmel. Az első vidéki bajnokcsapat a Nagyváradi AC volt, mely az 1943–1944-es szezont zárta a tabella élén.
A labdarúgó Soproni Liga 6. fordulójának szombati játéknapján (2008. augusztus 30.) az Újpest hazai pályán 4-3-ra verte az újonc Kecskemétet. Ezen a mérkőzésen az Újpest FC történetének 2723. első osztályú mérkőzését játszotta, amivel az örökranglista első helyére lépett, megelőzve ezzel az ősi rivális Ferencvárost, amely akkor egymást követően harmadik idényében szerepelt a másodosztályban.
A 2009–10-es idény-es volt az első olyan szezon a magyar első osztály 1901 óta íródó történetében, hogy nem végzett budapesti csapat a dobogón. Erre az esetre 110 évet kellett várni.
Tabellák,információk : Tovább >>
1901-es magyar labdarúgó-bajnokság
Az első hivatalos magyar labdarúgó-bajnokságot 1901-ben rendezte meg a Magyar Labdarúgó-szövetség. A bajnokság 5 fővárosi csapat részvételével zajlott, a pontvadászatot 100%-os teljesítménnyel a BTC csapata nyerte meg. Az első gólkirály a bajnokcsapat játékosa, Manno Miltiades, a legjobb játékos pedig Ray Ferenc lett.
Története
Az 1. magyar bajnok:
BTC Állnak: Harsády, Klebersberg, Bádonyi, Minder, Buda, Lucius, Róka, Skrabák, Iszer. Guggolnak: Cservenka, Ordódy, Windett
A
Magyar Labdarúgó-szövetség 1901
.
január 19
-én alakult meg, majd a
február 4
-i gyűlésen besorolta a bajnokságra jelentkezett együtteseket. Az addig elért eredményeik alapján az első osztályba öt, a másodosztályba pedig nyolc csapat került.
Az első élvonalbeli bajnokság csapatai:
Az élvonal első mérkőzésére február 17-én került sor, melyen a későbbi bajnokcsapat, a piros-fehér mezben játszó BTC 4–0-s arányban múlta felül a zöld-feketében pályára lépő BSC-t.
A 4. forduló után az MFC visszalépett, melynek két kiváltó oka volt:
Végeredmény
# | Csapat | M | GY | D | V | LG–KG | GK | P | Megjegyzések |
1. |
BTC (B) |
8 |
8 |
0 |
0 |
37–5 |
+32 |
16 |
Bajnokcsapat |
2. |
MÚE |
8 |
5 |
0 |
3 |
17–20 |
–3 |
10 |
3. |
FTC |
8 |
3 |
1 |
4 |
20–28 |
–8 |
7 |
Osztályzó |
4. |
MFC (K) |
8 |
2 |
1 |
5 |
11–8 |
+3 |
5 |
Visszalépett1 |
5. |
BSC |
8 |
1 |
0 |
7 |
7–31 |
–24 |
2 |
Osztályzó |
Tovább >>
A 2. hivatalos, még amatőr magyar labdarúgó-bajnokságot 1902-ben rendezte meg a Magyar Labdarúgó-szövetség. A pontvadászat 5 fővárosi csapat részvételével zajlott, melyet a címvédő BTC nagy fölénnyel nyert meg. A gólkirály ismét Manno Miltiades, a legjobb játékos pedig Ordódy Béla lett.
Története

A végeredmény
# | Csapat | M | GY | D | V | LG–KG | GK | P | Megjegyzések |
1. |
BTC (B) |
8 |
7 |
1 |
0 |
31–4 |
+27 |
15 |
Bajnokcsapat |
2. |
FTC |
8 |
4 |
1 |
3 |
14–13 |
+1 |
9 |
3. |
33 FC |
8 |
3 |
3 |
2 |
11–12 |
–1 |
9 |
4. |
BSC (K) |
8 |
2 |
0 |
6 |
4–33 |
–29 |
4 |
II. osztály |
5. |
MÚE |
8 |
1 |
1 |
6 |
7–5 |
+2 |
3 |
Visszalépett |
Tovább>>
A 3. hivatalos bajnokság. A liga létszámát nyolc csapatra emelték. A Ferencváros lett az első. A feljutók között volt a labdarúgó-szakosztályát mindössze két évvel korábban megalakító MTK, rögtön a 3. helyet érve el, úgy, hogy a bajnok BTC-t kétszer is legyőzte.
Sok óvás, vita, botrányok, sőt pályákon belül vagy kívül verekedő játékosok tették izgalmassá ezt az évet. Talán a két legfontosabb óvást a két élcsapat nyújtotta be. A BTC szerínt az FTC a 33 FC elleni mérkőzésén védő kapus (Fritz Alajos) nem volt még akkor leigazolt játékos. Erre az FTC megóvta a BTC-nek szintén a 33 FC elleni találkozóját, mert a pályára lépő BTC játékosok között ott volt Fey, aki már nem volt a BTC játékosa, sőt a Műegyetem színeiben már játszott is. A döntések értelmében mind a két mérkőzést a 33 FC javára írták.
Az MTK az eddigi bajnokságok történetének legnagyobb különbségével 14:0-ra verte a Törekvés csapatát. Ugyanazt az eredményt megismételte az FTC is, ráadásul ugyancsak a Törekvés ellen. Eddig több gól bajnoki találkozón még nem esett.
Osztályozó mérkőzés:
A bajnokcsapat az ígéret ellenére sem kapott aranyérmet. Vigaszdíjul egy hentes szurkolótól kaptak egy láda kolbászt.
A végeredmény
# | Csapat | M | GY | D | V | LG–KG | GK | P | Megjegyzések |
1. |
FTC (B) |
14 |
10 |
1 |
3 |
51–11 |
+40 |
21 |
Bajnokcsapat |
2. |
BTC |
14 |
8 |
3 |
3 |
34–9 |
+25 |
19 |
3. |
MTK |
14 |
9 |
0 |
5 |
41–17 |
+24 |
18 |
4. |
Postás SE |
14 |
7 |
3 |
4 |
28–12 |
+16 |
17 |
5. |
33 FC |
14 |
6 |
3 |
5 |
23–32 |
–9 |
15 |
6. |
MÚE |
14 |
5 |
1 |
8 |
12–25 |
–13 |
11 |
7. |
MAC |
14 |
4 |
1 |
9 |
19–40 |
–21 |
9 |
8. |
Törekvés SE (K) |
14 |
1 |
0 |
13 |
6–68 |
–62 |
2 |
II. osztály |
Tovább>>
4. hivatalos bajnokság. Az MTK lett a bajnok, mindössze második szezonját játszva az első osztályban. A BTC és az FTC után a kék-fehérek harmadik klubként nyerték el a magyar bajnoki címet. Az MTK játékstílusa szokatlan volt a közönségnek és az ellenfeleknek is. Nem erővel, hanem taktikával harcolták ki győzelmeiket.
Megint sok óvással kellett foglalkoznia az MLSZ-nek. Az FTC igazolás nélküli játékos szerepeltetésével vádolta meg a 33 FC-t. Az MTK ugyanilyen indokkal a MAFC együttesét jelentette fel. Az MLSZ az MTK óvását jogosnak ítélte, és a pályán megszerzett egy pont helyett, kettő pontot adott a kék-fehéreknek. Az FTC óvását viszont elutasította a szövetség. Ezzel a plusz ponttal előzte meg az MTK a Ferencvárost az aranyéremért folyó küzdelemben.
A bajnokság legnagyobb gólarányú győzelmét(13:0) az FTC aratta a Fővárosi TC ellen.
Osztályozó mérkőzések:
- Fővárosi TC - Újpesti TE 1:0-s állásnál a mérkőzés félbeszakadt, mert a játékvezető nem adta meg az Újpest egyenlítő gólját. A megismételt mérkőzés végeredménye 1:1 lett, így az ÚTE nem jutott volna fel az első osztályba, de az MLSZ a lila-fehérek teljesítményét elismerve (a 2. osztályban minden mérkőzésüket megnyerték), az Újpestet is a legfelsőbb ligába sorolta.
- A másik osztályozó sem volt mentes a botrányoktól. 33 FC - III. Kerületi TVE 2:2, 2:3, 1:0. Az első két mérkőzés eredményét a szövetség megsemmisítette, így a 33 FC az első, míg a III. Kerület a másodosztályban maradt.
Az MLSZ kísérletet tett a vidéki csapatok bajnokságba való bevonására. Megalakítottak nyolc kerületet: Budapest, Pozsony (később Győr), Kassa, Debrecen, Kolozsvár, Arad, Pécs (később Kaposvár) és Besztercebánya székhelyekkel. A kerületi bajnokok körmérkőzésen döntötték el a "Vidék Bajnoka" cím viselésének jogát. A győztes csapat kihívhatta a Budapest II. osztály bajnokát, és győzelem esetén a Budapest I. osztály bajnokát is. A győztes Magyarország Bajnoka címmel büszkélkedhetett volna. A vidéki kerületi bajnokságok végül még nem kerültek megrendezésre.
A végeredmény
1 |
MTK |
16 |
11 |
3 |
2 |
28 |
13 |
+15 |
25 |
Bajnok |
2 |
FTC |
16 |
11 |
2 |
3 |
48 |
16 |
+32 |
24 |
3 |
BTC |
16 |
9 |
4 |
3 |
28 |
13 |
+15 |
22 |
4 |
MÚE |
16 |
6 |
4 |
6 |
21 |
30 |
-9 |
16 |
5 |
Postás |
16 |
6 |
2 |
8 |
17 |
17 |
0 |
14 |
6 |
MAC |
16 |
6 |
2 |
8 |
25 |
27 |
-2 |
14 |
7 |
MAFC |
16 |
4 |
5 |
7 |
22 |
23 |
-1 |
13 |
8 |
33 FC |
16 |
4 |
4 |
8 |
20 |
31 |
-11 |
12 |
9 |
Fővárosi TC |
16 |
- |
4 |
12 |
16 |
55 |
-39 |
4 |
Kiesett |
Tovább>>
Az 5. hivatalos bajnokság. A magyar labdarúgósport megalapítója, a BTC nem nevezett a bajnokságra. Lépését azzal indokolta, hogy nemzetközi kötelezettségei miatt nem tudna legjobbjaival részt venni a hazai küzdelmekben.
Az utolsó fordulóban lejátszott Postás SE – Fővárosi TC mérkőzés 7:0-s végeredményét az MLSZ vesztegetési ügy miatt törölte, mindkét csapatot vesztesnek nyilvánította, így a jobb gólarányának köszönhetően a Ferencváros lett a bajnok.
Az osztályozókon mindkét első osztályú csapat sima vereséget szenvedett. Budapesti AK - MAFC 2:0.Typographia SC - Magyar ÚE 4:1.
A végeredmény
1 |
FTC |
16 |
11 |
4 |
1 |
54 |
12 |
+42 |
26 |
Bajnok |
2 |
Postás SE |
15 |
11 |
4 |
- |
33 |
9 |
+24 |
26 |
3 |
MTK |
16 |
10 |
3 |
3 |
55 |
11 |
+44 |
23 |
4 |
Újpesti TE |
16 |
8 |
2 |
6 |
35 |
22 |
+13 |
18 |
5 |
Magyar AC |
16 |
8 |
1 |
7 |
40 |
19 |
+21 |
17 |
6 |
Fővárosi TC |
15 |
4 |
4 |
7 |
29 |
30 |
-1 |
12 |
7 |
33 FC |
16 |
4 |
2 |
10 |
15 |
42 |
-27 |
10 |
8 |
MÚE |
16 |
2 |
2 |
12 |
13 |
65 |
-52 |
6 |
9 |
MAFC |
16 |
1 |
- |
15 |
6 |
70 |
-61 |
2 |
Kiesett |
Tovább>>
A 6. hivatalos bajnokság. A Magyar Labdarúgó-szövetség úgy határozott hogy áttér az őszi-tavaszi rendszerű bajnokságra, ezért elmaradtak az 1906-os tavaszi bajnoki mérkőzések. A Postás SE az előző évi bundabotrány miatt kilépett a labdarúgó szövetségből, ezért nyolc résztvevősre csökkent az első osztály létszáma.
Brüll Alfréd az MTK mecénása felajánlott egy serleget a tavaszi mérkőzések nyertesének. Ebben az évben kerültek Schlosser Imre az FTC-hez és Borbás Gáspár a MAC-hoz.
A Magyar Atlétikai Club rosszul kezdte a bajnokságot, több vereséget elszenvedett, ekkor a nálunk még szokatlan hivatásos edzőt szerződtettek Gillemot Ferenc személyében a csapat mellé. Az első magyar edző bevezette az egész télen át tartó edzéseket. (Az FTC csak a profi labdarúgó bajnokság 1926-27-es bevezetésekor alkalmazott először edzőt.)
Két, gólokban gazdag mérkőzés volt, MAC – 33 FC 14:1 és FTC – Typographia 15:0.
Osztályozók:
Kiesett a 33 FC, feljutott a Törekvés SE.
A végeredmény
Tovább>>
A 7. hivatalos bajnokság. A BTC visszatért a bajnokságba, de már nem tudott meghatározó résztvevővé válni. Az FTC gyengélkedett az MTK viszont megerősödött a Postás játékosaival. A MAC egy éve veretlen volt és az MTK-val vezették a bajnokságot. Télen a MAC több jó játékosát elvesztette, így a februári FTC elleni mérkőzésen 4:2-re kikapott. Az MTK viszont veretlenül nyerte második bajnoki címét.
Ekkor született a máig fennálló bajnoki rekord, MAC-Typographia 20:0-s végeredmény.
Osztályozó mérkőzések:
Nem volt kieső, és így feljutó sem.
A végeredmény
Tovább>>
A 9. hivatalos bajnokság. Az 1909–1910-es magyar labdarúgó-bajnokság első osztályában ősszel még az MTK vezette a tabellát, tavasszal az FTC felzárkózott, a május 8-ai rangadón 2:0-ra győzött az MTK ellen, ezzel meg is nyerte a bajnokságot. A mérkőzést 14 300 fizető néző nézte meg, ami rekord volt ebben az időben, és jelezte a labdarúgás növekvő népszerűségét. Az éppen feljutott Nemzeti SC jó játékkal a harmadik helyet szerezte meg, de a bajnokság végén legjobb játékosai átigazoltak a nagyobb csapatokhoz. Más csapatoknál is nagy volt a játékosmozgás, Weisz Antalt a Terézvárosi TC (volt Fővárosi TC) még profizmussal is megvádolták amikor az MTK-ba kérte át magát. Az MLSZ fegyelmi bizottságának főtitkára, Opreé Rezső vette védelmébe, szerinte valamennyi játékos vagy állást vagy pénzt kapott csapatától, ezen az alapon mindnyájan profik.
Kieső nem volt, a bajnokság létszámát kilencről tízre emelték, a 33 FC jutott fel.
A végeredmény
Tovább>>
A 10. hivatalos bajnokság. A tízcsapatos bajnokságot újra a Ferencváros nyerte, immár hatodszor, mindössze két 2:1-es vereséggel, melyeket az MTK-tól szenvedett el. A tavaszi rangadó egyben a Ferencváros stadionjának avatója is volt, 10.000 nézővel a lelátókon. A 33 FC-től két pontot levontak, mert egy mindössze tizenöt éves játékost állítottak be két győztes mérkőzésen, a fiatal kapust Zsák Károlynak hívták. A két mérkőzést újra játszatta az MLSZ, most a Ferencváros 7:0-ra nyert, a BTC ellen 0:0 lett az eredmény.
A csepeli Weisz Manfréd gyár létrehozta az első osztályból verbuvált csapatát, hogy ne kelljen a IV. osztályban kezdeniük egyesültek a BAK-kal, Budapest Csepeli Atlétikai Klub néven. Jól is szerepelt a csapat ősszel harmadik, tavasszal már második-ak voltak. Ekkor a két klub vezetőségének ellentétei miatt a csepeli klub kivonult, megszűnt az anyagi támogatás és a BAK visszaesett a tabellán.
Kiesett az ÚTE, feljutott a III. Kerület.
A végeredmény
Tovább>>
Tovább olvashatja http://nb1-tortenete.blogspot.com/ -ban '
Utolsó kommentek